Mellékállású egyéni vállalkozó: mit kell fizetned, mikor és hogyan?

Ha van egy munkaviszonyod, és emellett egyéni vállalkozóként is számlázol, "mellékállású" (más néven másodfoglalkozású) egyéni vállalkozónak számítasz. Ez sok szempontból egyszerűbb, mint a főállású vállalkozás — de vannak saját szabályai, amiket érdemes ismerni.

Mit jelent a mellékállású EV?

Mellékállású EV vagy, ha van egy bejelentett munkaviszonyod (vagy más, TB-jogviszonyt biztosító jogviszonyod, pl. közalkalmazotti), és emellett egyéni vállalkozóként külön bevételt szerzel — leggyakrabban szolgáltatás-nyújtásból.

Tipikus példák:

IT-s, aki egy cégnél alkalmazásban áll, de mellette tanácsadói projekteket vállal
Grafikus, aki egy ügynökségnél dolgozik, de szabadúszó megbízásokat is elvállal
Pedagógus, aki iskolában tanít, de emellett magánórákat is tart

A mellékbevétel lehet néhány százezer forint évente, de akár több millió is.

Miért egyszerűbb mellékállásban?

A legfontosabb különbség: mivel a főállásod már biztosítja a TB-jogviszonyodat (egészségügyi ellátás, nyugdíjjogosultság), a mellékvállalkozásod bevétele után jellemzően nem kell TB-járulékot és szochót fizetned a minimális járulékalap után — ezeket már a főállásod rendezi. Ez alól van kivétel (pl. ha a mellékvállalkozásból származó jövedelmed önmagában is meghaladja bizonyos küszöböket, vagy speciális a jogviszonyod) — bizonytalanság esetén érdemes ezt egy könyvelővel tisztázni.

Amit viszont mindenképp fizetned kell, az a mellékbevételed utáni SZJA — ez a te esetedben is 15%, adóformától függően kicsit másképp számítva.

Adóforma-választás mellékállásban

Ugyanaz a három lehetőség áll rendelkezésedre, mint bárki másnak:

Átalányadó — költséghányaddal csökkentett bevétel után 15% SZJA. Kisebb-közepes mellékbevételnél ez a legegyszerűbb.
KATA — havi fix 50 000 forint, ha a tevékenységed jogosult rá és nem lépi túl a 18 milliós éves korlátot. Mellékállásban gyakran kevésbé éri meg, mert a fix összeg akkor is jár, ha egy hónapban nem volt bevételed — érdemes összevetni az átalányadóval.
VSZJA — ha jelentős, dokumentálható költségeid vannak, vagy a bevételed meghaladja az átalányadó felső korlátját.

A negyedéves SZJA-előleg

2026-tól minden egyéni vállalkozó — mellékállású is — negyedéves bevallási és befizetési ritmusra állt át. Ez azt jelenti, hogy a bevallást és a hozzá tartozó befizetést negyedévente kell rendezned, nem havonta és nem is csak egyszer év végén.

A negyedéves határidők jellemzően a negyedévet követő hónap 12. napja körül vannak (KATA esetén ez a konkrét szabály; átalányadónál és VSZJA-nál a pontos naptári határidőket a NAV oldala vagy a Penzum kötelezettség-naptára mutatja, mert ezek évente kis mértékben módosulhatnak).

Mire figyelj:

A negyedéves befizetés a tárgynegyedévi tényleges bevételed alapján számítandó (nem az előző évi becslés alapján, mint korábban volt) — ezért fontos, hogy naprakészen kövesd a bevételedet.
Ha egy negyedévben jelentősen megnő a bevételed, a következő befizetésed is nagyobb lesz — érdemes erre félretenni.

Gyakorlati tanácsok

Kövesd folyamatosan a bevételedet, ne csak a negyedév végén nézz rá — így nem ér meglepetés a befizetéskor.
Tegyél félre a mellékbevételből egy részt egy külön számlára, hogy a negyedéves befizetésre mindig legyen fedezeted.
Vesd össze évente az adóformákat — ha nő a mellékbevételed, lehet, hogy már másik forma jönne ki jobban.
Kérj segítséget, ha a mellékbevételed már jelentős (nagyságrendileg 1 millió forint fölött) — egy adótanácsadó vagy egy jó kalkulátor sokat segíthet az optimalizálásban.

Amiben a Penzum segít

Bevétel-nyomonkövetés valós időben, hogy mindig lásd, hol tartasz a negyedévben
Kötelezettség-naptár, ami emlékeztet a negyedéves határidőkre, mielőtt esedékessé válnának
Adókalkulátor, amivel összevetheted, melyik adóforma éri meg jobban a te bevételi szinteden

Mellékállású EV vagy, és szeretnél többet tudni? A Penzum Súgó — Munkaviszony oldalon részletesebb anyagot találsz arról, hogyan számítja a Penzum a főállásból származó kedvezményeidet és az EV-s TB-terhedet együtt.