Negyedéves adóhatáridők egyéni vállalkozóknak: a teljes naptár
2026. szeptember 21. · 6 perc olvasás
A negyedéves elszámolási rend bevezetése óta az egyéni vállalkozóknak évente négyszer kell rendezniük a legfontosabb adó- és járulékkötelezettségeiket. Ez a cikk összefoglalja, mi mikor esedékes — de fontos, hogy a pontos naptári napokat mindig a NAV aktuális tájékoztatója vagy a Penzum kötelezettség-naptára alapján ellenőrizd, mert ezek évente kis mértékben módosulhatnak.
Mi számít bele a negyedéves rendbe?
Adóformától függően a következő tételek tartoznak ide:
- SZJA-előleg — minden adóforma esetén (átalányadó, VSZJA), a tárgynegyedévi tényleges bevétel/jövedelem alapján.
- TB-járulék és szocho — átalányadónál és VSZJA-nál, a minimálbér vagy garantált bérminimum alapulvételével (kivéve, ha a mellékállású EV-státusz miatt nem terhel TB-fizetési kötelezettség).
- KATA — havi fix tétel, de a nyilvántartás és a bevallás ritmusa itt is jellemzően évnegyedes ellenőrzési ponthoz kötött.
- HIPA-előleg — ez az önkormányzathoz kapcsolódik, külön naptár szerint (lásd a HIPA-ról szóló cikkünket).
A négy negyedév — mire figyelj mindegyikben
I. negyedév (január–március): az első negyedéves elszámolási pont, gyakran egybeesik az előző évi éves bevallás/elszámolás lezárásával is — ilyenkor duplán van dolgod, ha az előző évet még nem zártad le teljesen.
II. negyedév (április–június): ilyenkor sokaknál kiderül, hogy az év eleji tervekhez képest hogyan alakul a bevétel — érdemes már ekkor ránézni, hogy időarányosan haladsz-e az AAM-határhoz vagy az átalányadó felső korlátjához képest.
III. negyedév (július–szeptember): a nyári hónapok miatt sok vállalkozónál ingadozóbb a bevétel — ha bármelyik korábbi negyedévben elmaradás volt, ez az utolsó jó pillanat a korrekcióra év vége előtt.
IV. negyedév (október–december): az utolsó negyedév egyben az éves zárás előkészítése is — érdemes már decemberben átgondolni, hogy a következő évre kell-e adóformát váltani.
A negyedéves határidők jellemző logikája
A negyedéves bevallás és befizetés jellemzően a negyedévet követő hónap 12. napja körül esedékes (KATA esetén ez a konkrét szabály; átalányadónál és VSZJA-nál a pontos naptári napokat mindig ellenőrizd, mert ezek módosulhatnak). A lényeg, hogy a befizetés a tárgynegyedévi tényleges adatok alapján számítandó, nem egy korábbi becslés alapján.
Gyakorlati tanácsok
- Ne várd meg a negyedév utolsó hetét — a tényleges bevétel összesítése és az összeg félretétele időt vesz igénybe.
- Tegyél félre folyamatosan, ne csak a határidő előtt gondolj rá — így nem ér meglepetésként egy nagyobb befizetés.
- Kövesd nyomon az AAM-határt és az átalányadó-korlátot is negyedévente, ne csak az adófizetést — ezek időarányos figyelése segít elkerülni az év végi meglepetéseket.
- Használj kötelezettség-naptárat, ami minden határidőt (NAV és HIPA egyaránt) egy helyen mutat, hogy ne kelljen több forrást egyeztetned.
A Penzum segít
A Penzum kötelezettség-naptára automatikusan generálja a negyedéves határidőidet az adóformád alapján, és emlékeztet, mielőtt esedékessé válnának. A dashboard valós idejű adatokból mutatja, hol tartasz az adott negyedévben — nincs szükség külön Excel-táblára.
Szeretnéd látni a saját, pontos határidőidet? A Penzum Súgóban részletesebben bemutatjuk a kötelezettség-naptárat. (pontos link ellenőrzés és beillesztés alatt)